Hitelesség kérdése – Münchhausen bárótól az igazmondó juhászig
A hitelesség (authenticity) a fogyasztók, üzleti partnerek számára kiemelten fontos. Nagyon hamar átlátnak a szitán, amikor a történet „túl szép” vagy önmagát meghazudtoló. A hiteles vállalat alatt olyan céget értenek, amely valóban igazodik a belső értékeihez, nem csak kampányszinten kommunikál. A hiteles kommunikáció azonban nem kell, hogy sablonos és unalmas legyen. A jól elmesélt valós történet megérinti a fogyasztókat.
Mesék valóságalap nélkül
Münchhausen báró, az 1700-as években élt katona valószínűtlen történeteiről vált híressé, amelyek közt szerepelt a holdutazás, az ágyúgolyón való lovaglás és saját maga mocsárból való kiemelése saját hajánál fogva. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy történeteivel nagy nevet szerzett magának és sikeres üzletember vált belőle. Ez a recept azonban a legritkábban működőképes, egész egyszerűen az emberi alaptermészet miatt. Hogyan bízhatnánk meg abban az emberben (vállalatban) üzletileg, aki folyton túl nagyokat mond.
Szóval senkit nem biztatnék arra, hogy kezdjen el valószínűtlen, sőt átlátszóan túlzó történeteket megosztani vállalkozásának nagyszerűségéről a jövőbeli nagy siker reményében, hiszen a célunk nem a szerencse kísértése, hanem egy olyan, a partnereink, vevőink bizalmán és lojalitásán alapuló üzleti modell kialakítása és fenntartása, amely hosszú távon alapozza meg a sikeres működésünket.
Az igazmondó juhász tanítása
Ehhez pedig sokkal jobb tanítómester számunkra az igazmondó juhász. Amikor a juhász egy csel következtében elveszíti Mátyás király aranyszőrű bárányát, a büntetéstől való félelmében hazugságot tervez, de valahogy érzi: mindig kilóg a lóláb. Végül nem hazudtolja meg magát, mert bevallja az igazat a királynak, de igyekszik az igazság pozitív oldalát hangsúlyozni.
A pozitív oldalra fókuszálás azonban nem azonos a problémák elrejtésével vagy elferdítésével – sokkal inkább arról van szó, hogy a valós tényeket konstruktív, megoldás-orientált módon mutassuk be.
Ha például egy kisvállalatnak van egy „erőssége” (pl. személyes ügyfélkezelés) és egy „kihívása” (pl. kisebb méret), akkor a kommunikáció fókuszálhat az erősségre, hangsúlyozva a személyes gondoskodás jelleget és azt mutatja meg, hogyan oldja fel a kihívást pl. a kisebb méret azt eredményezi, hogy gyorsabban születnek döntések.
Miért a miért?
A Forbes Magazin egy 2023-as cikke egyenesen odáig megy, hogy a hitelesség ma a legerősebb PR-eszköz. De hogyan építsük fel a hitelességünket? Nem elég elmondani, mit adok el, mi a termékem, szolgáltatásom, a „miért” bemutatása is nagyon lényeges.
Az emberek nem azt veszik meg, amit csinálsz, hanem amiért csinálod, ez a Simon Sinek-i alapgondolat. Az emberek érzelmileg ehhez tudnak kötődni, ezzel tudnak azonosulni. Természetes, hogy olyasmit fognak választani, ami „megérinti” őket, közel áll az értékrendjükhöz. Amikor egy vállalat a „miértet” teszi kommunikációja középpontjába, azzal tehát nemcsak figyelmet kelt, hanem hitelességet épít. A hitelesség két alappillére pedig a következetesség és az átláthatóság.
De hogyan lehetünk következetesek? (Szülőként tudnék miről mesélni, de a recept ugyanaz:) Ne térüljünk el az értékrendünktől, csak mert gyorsabb és könnyebb útnak ígérkezik, vagyis belül legyünk stabilak. Ebből is látszik, hogy
az autentikus kommunikáció nem csupán PR-eszköz, nemcsak a partnerek számára bizalomkeltő, hanem támogatja a vállalatunk belső stabilitását is,
hiszen, ha a vezetők és a munkatársak pontosan értik, átlátják, miért létezik a márka, mik a legfőbb értékrendbeli vállalások, könnyebben hoznak olyan döntéseket, amelyek összhangban vannak az alapértékekkel – legyen szó termékfejlesztésről, ügyfélkezelésről vagy CSR-tevékenységről.
Mesék a valóságról
Ha egy divatos storytelling-workshopon összeeresztenénk Münchhausen bárót és az igazmondó juhászt, akkor kiderülne, azért a jó öreg báró is tud tanulsággal szolgálni: hogy a történeteknek hatalmas ereje van!
Ugyanis az emberek nem a vállalati állításokat, hanem a történeteket jegyzik meg, amelyek érzelmi kapcsolatot teremtenek a vállalat/márka/termék és a fogyasztó között.
Az autentikus márkák ezért valós történeteket mesélnek, és ezek sokkal tartósabb hatást váltanak ki, mint bármely kampány-szlogen.
A könyvpiacon mostanában egyre-másra tűnnek fel a nagy márkák történetét feldolgozó kiadványok (pl. a Dallmayr-család története), mert az emberek a digitalizáció korában is rajonganak az emberi történetekért, és ezt a kötődést erősíthetjük fel saját vállalatunk, márkánk vagy termékünk iránt, ha élünk a hiteles (mégis izgalmas) történetmesélés lehetőségével. Mert ugyanazt az igazságot (hogyan indult a vállalkozás, milyen nehézségeket győzött le, miért hisz abban, amit csinál) el lehet mondani unalmasan és érdekesen is.
Ha van egy történeted, de nem tudod, hogy mondd el jól, akkor bízd ránk a szövegszabást!
