Hogyan mondjam el neked, hogy ne legyen reklám a sajtóközlemény?

A klasszikus PR és vele a sajtóközlemény műfaja halott, a jövő a social médiáé, a videós tartalomé és az influenszereké – hallhattuk már évekkel ezelőtt is kommunikációs szakértőktől. A jóslatok ellenére azonban valahogy csak nem akarja kilehelni a lelkét ez a kommunikációs forma. Vagy itt is érvényes a mondás, hogy akinek a halálhírét keltik, az sokáig él? A babonákban nem vagyunk otthon, azt viszont tudjuk, miért és hogyan érdemes sajtóközleményt írnunk, ha termékünkről, vállalatunkról, szolgáltatásunkról szeretnénk a nagyérdeműt tájékoztatni. 

Benne lenni a hírekben

A legtöbb vállalkozás életében előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor a hagyományos marketing eszközökön túl is szeretne megjelenni a nyilvánosság előtt. Ha nagyobb mérföldkőhöz ér, ami lehet akár egy befektetés, fejlesztés, akár egy nemzetközi díj elnyerése, érdemes a sajtóban is megjelenni, de akkor is, ha az ismertsége építésén szeretne dolgozni. Ekkor kapnak szerepet a klasszikus kommunikációs eszközök, amelyeket a mai napig nem tudott semmilyen újhullámos eszköz kiváltani.

A sajtóközlemény a legjobb módja annak, hogy széles körben, egyszerre juttassuk el ugyanazokat az üzeneteket a médiába.

(Persze ehhez szükségünk van egy jól összeállított sajtólistára is.) A közlemény megjelenései ráadásul ingyenesek, már amennyiben át tudjuk ütni az újságírók és szerkesztők ingerküszöbét. És mivel a nap végén gyakorlatilag mindannyian hírolvasókká válunk, így a sajtón keresztül olyan emberekhez is eljuthatunk, akik eddig nem találkoztak a hirdetéseinkkel, nem is hallottak rólunk, vagy nem tudták, hogy érdemes lenne megismerniük a szolgáltatásunkat.
Ha pedig már olvastuk a saját nevünket hibásan a sajtóban, vagy próbáltuk korrigálni az elírt adatokat, akkor nem kell magyaráznunk, mekkora előnyt jelent, hogy az általunk kiadott anyagban biztosan pontosan szerepel minden.

Hirdetés vagy sajtóközlemény?

Vállalatvezetőként vagy marketingesként tökéletesen tudjuk, hogy MIT szeretnénk elmondani magunkról. A jó PR-os, szövegíró pedig tudja, HOGYAN tudjuk ezt megtenni. Azaz hogyan lesz a corporate üzenethalmazból sajtóközlemény, majd újságcikk, és végül sok-sok új vásárló, ügyfél.

Tegyük a szívünkre a kezünket: megtörtént-e már valaha, hogy az alaposan összeszedett információk alapján gyönyörűen megszövegezett többoldalas, színes, fotókkal illusztrált anyagunkat, amiben a vállalat összes vezetője is megszólalt, kiadtuk a sajtónak, majd vártunk, és vártunk, és vártunk… És nem történt semmi. Ha a válasz igen, akkor érdemes átgondolni, mi is lehet ilyenkor a gond? (Eltekintve persze a technikai problémáktól, és tételezzük fel, hogy az anyagunk célba ért.) 

Rögös út a megjelenésig

Ahogy már említettük, a sajtóközlemény megírásakor a legnagyobb kihívás, hogy ne legyen belőle marketing anyag a végén. A túlságosan reklámszerű szövegekkel ugyanis a szerkesztőségek nem is foglalkoznak, fordulhatunk rögtön a sales csapathoz, hogy hirdetést vásároljunk.

Az újságíró csak olyan közleményt használ fel, ami érdekes, fontos, újdonságról szól – azaz amiben van HÍR. 

Természetesen elfogadjuk, hogy a vállalat életében nagy esemény, ha egy új terméket vezet be, ha megnyert egy díjat, ha új vezetőt nevez ki, ha beruházásokat és fejlesztéseket hajt végre. Azonban ha erről szeretnénk a nyilvánosságot is tájékoztatni, akkor mindezt úgy kell elmondanunk, hogy számukra is érdekes legyen.

Röviden, tömören, lényegretörően

A rossz hírünk pedig az, hogy az érdeklődés felkeltésére csak néhány mondatunk van. Persze a közlemény ennél hosszabb, de gondoljunk csak bele, mennyi látszik az e-mail betekintőjében vagy a telefonunk képernyőjén a beérkező üzenetekből? Az e-mail tárgya és az első néhány mondat. Ez az a nagyjából 4-5 mondat, aminek figyelemfelkeltőnek, informatívnak, érdekesnek, különlegesnek kell lennie – olyannak, amire aztán rákattint az újságíró, mert kíváncsi lett a részletekre. Belesűríteni a lényeget ilyen kevés karakterbe nem tűnik egyszerű feladatnak, ugye? Ráadásul mindezt úgy megfogalmazva, hogy kitűnjön a rengeteg e-mail közül…

Egy jó szakember pontosan ezt csinálja: megtalálja a hírt a mondanivalónkban, aztán szépen becsomagolja és tálcán átnyújtja az újságírókon keresztül az olvasóknak.

Jó, ha tudjuk, ha sikerül is megragadnunk az újságíró figyelmét, nem tudjuk a végtelenségig meg is tartani. Ezért nagyon fontos, hogy a közleményünk ne legyen túl hosszú sem. Ha nagyon sok az információ, akkor is maximum két oldal lehet, mert a túl hosszú szöveggel nem fog senki foglalkozni – se olvasó, se újságíró. A hosszabb anyagokat pedig érdemes még alcímekkel is tagolnunk a jobb olvashatóság kedvéért.

Idézhető idézetek

Ha a sajtóközleményünkbe idézetet is írunk, azzal növelhetjük vállalatunk képviselőjének ismertségét. Win-win szituáció, hiszen forog a neve a sajtóban, megismerik az újságírók és az olvasók is, mint a téma szakértőjét. De előfordulhat, hogy a megjelent cikkben végül nem a vezérigazgatót fogják idézni, hanem azt a szakértőt, akinek érdekesebb gondolatokat írtunk az idézetébe. Azokat a részeket ugyanis kíméletlenül ki fogja gyomlálni az újságíró a megjelenésből, amik nem hordoznak valódi információt, mindegy számára, hogy azt ki mondja. 

Nem mindegy a lezárás sem

Ha közleményünk végén egy néhány mondatos összefoglalóban mankót adunk az újságírónak cégünkről, akkor a szakember könnyebben el tudja majd vállalkozásunkat helyezni a gazdasági térképen és akár még a szektort vagy versenytársainkat is jobban be tudja azonosítani.

Apróságnak tűnik, de ugyanilyen fontos, hogy a közlemény végén mindig jelöljünk meg valakit, akit az esetleges kérdésekkel kereshetnek az újságírók. Olyan kollégát válasszunk, aki nem ijed meg a sajtótól. Ha nem is maga válaszolja meg a beérkező kérdéseket, de továbbítja azt, és közvetít cégünk és az újságíró között. Mert még a legjobb közlemények elolvasása után is merülhetnek fel kérdések az újságírókban..

Ha szívesen megjelennél a sajtóban, de nem bajlódnál magad a sajtóközlemény megírásával, keress minket bizalommal!