Újságírás, avagy írni mindenki tud?!

• Azért, mert már írtál egy kommentet a Facebookon, az még nem újságírás

• A zsurnaliszta gyors, érthetően fogalmaz, érdeklődő és diszkrét 

• A jó újságíró a történésekből kiválasztja a jól kommunikálhatókat

Mielőtt a Covid végigsöpört a világon, a legtöbben nem ismerték a pandémia szó jelentését. Aztán pár hét alatt mindenki naprakész víruskutató és virtuális vakcinafejlesztő lett. Hasonlóan alakult a helyzet az orosz-ukrán háború kitörésekor is, az önjelölt biztonságpolitikai szakértők a nap 24 órájában hirdették az igét a közösségi oldalakon. De ha távolabbra nézünk, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy Magyarország a 8 millió futballszakértő és a 9 millió újságíró hazája. Hiszen ezekhez a területekhez mindenki (is) ért. De tényleg mindenki? 

Ha írunk valamit, az már az újságírás?

Pár évtizeddel ezelőtt még az publikálhatott, aki kitanulta az újságíró mesterséget (nem feltétlenül iskolában, hanem az adott szerkesztőségben végigjárva a szamárlétrát). Ma már bárki írhat nagyobb nyilvánosság előtt az interneten, mindössze egy laptopra vagy telefonra van szüksége. Ezzel nincs is semmi probléma! Azt viszont fontos elmondani, hogy attól, ha valaki megír pár posztot, még nem lesz újságíró és tevékenysége nem lesz újságírás. Ahogy apám sem lett szobafestő, amikor teddyhengerrel kikente fehérre a kamrát, meg a bátyám sem szakács, amiért egyszer sikerült úgy megfőznie a pörköltet, hogy se a hús nem maradt nyers, se a hagyma nem égett le. Becsapós helyzetek ezek, de ha figyelmesek vagyunk, akkor hamar megállapíthatjuk, hogy valóban szakemberrel van-e dolgunk! Írjuk a fő ismérveket!

Tényleg ilyen gyorsan ment?

Ha valamiben nagy rutinja van az embernek, akkor azt általában a laikusoknál sokkal gyorsabban tudja megoldani. Egy jó újságíró például (az esetek döntő többségében) gyorsan ír. Úgy tudja összefoglalni a lényeget, hogy azt kis kivétellel bárki megérti. Talán már te is láttál rendőrségi közleményt, aminek a közepén már fogalmad sem volt, hogy a magasabb rendű úton szabályszerűen haladó személygépkocsi középkorú vezetője okozta-e a súlyos, anyagi kárral és személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet, vagy a felhők közül alásüllyedő ufó típusú légköri képződmény. Az újságírás lényege, hogy a jó újságíró gyorsan megérti és lefordítja a sokszor bonyolult, laikusok számára szinte érthetetlen mondatokat és érthetően adja közre a tényeket. Úgy, hogy az érdekes is legyen.

Magyarról magyarra

Igen, a fordítás egy találó kifejezés. Csak mi nem idegen nyelvről fordítunk. Hogy ez miért fontos? Azért, mert az esetek döntő többségében nem azért írsz le valamit, hogy te értsd, hanem azért, hogy az olvasóid felfogják. Márpedig ha az első mondatnál elakadnak, elveszítik a fonalat, akkor jó eséllyel végig sem nézik az adott irományt. 

Van harapófogónk!

Tudjuk, bizonyos szakmai dolgokat nem egyszerű összefoglalni. Ha például valaki sok évig foglalkozik egy szakterülettel, akkor azt sem tudja, hogy hol kezdje a laikusoknak szánt magyarázatát. Ahogy azzal is tisztában vagyunk, hogy bizonyos emberek nehezen fejezik ki magukat – szóban és sokszor írásban is. Ez érthető, hiszen gyakran akkora szaktudást kellene egy-egy cikk terjedelemben átadni, ami próbára teszi még a leggyakorlottabbakat is. De higgyétek el: egy jó újságírónak mindig van harapófogója! Nyugalom, nem igazi! De olyan kérdéseket tud feltenni, amelyek elindítják a beszélgetést. Egy jó újságíró kicsit hasonlít egy empatikus pszichológusra. Sokszor olyan dolgokat mondanak el nekünk a beszélgetőpartnerek, amelyeket még a közeli barátaiknak sem. És hogy miért? Mert ha érdeklődéssel fordulunk valaki felé, akkor az könnyen megnyílik. Egyébként ezzel kellett volna kezdeni: az újságírás alapkritériuma az érdeklődés! A jó újságíró kíváncsi és érteni akarja a dolgokat, meg akarja ismerni a világot, nyitott az új helyzetekre és emberekre. 

Témaérzékeny tollforgatók

Nem akarunk szakmai kifejezéseket puffogtatni, de talán a témaérzékeny szót mindenki érti. Vannak emberek, akik megérzik, hogy mi az, ami másokat érdekel. Meglátják a különleges szituációkat, észreveszik a visszaéléseket, belefutnak a hírekbe. Ilyen emberek a jó újságírók. Általában történik körülöttük valami. Amit meg is örökítenek – a legtöbbször szavakkal. Ha pedig szükséges, akkor van mellettük egy igazi fotós, aki segíti a munkáját. Ja, igen! A fotózás is külön szakma…

Miért hasznos a profi a háznál?

Talán az igazi újságírók legfontosabb ismérveit felsoroltuk. Ezek alapján valószínűleg már azt is sejted, hogy milyen esetekben lehet szükséged profik segítségére. Ha bonyolultabb szakmai tartalmakat kell érthetően elmondani, ha úgy szeretnél fogalmazni, hogy az hatékony legyen és mindenki megértse, akkor nem árt, ha szakemberekre bízod magad. Ahogy apám teddyhengerezése után a nappaliba már én is szobafestőt hívtam…